A sóbányászat múltja, az erdélyi Parajdon a római korig nyúlik vissza. 1405-ből származik a legelsőnek tekinthető hiteles írásos hivatkozás, ami a parajdi só bányászatáról tesz említést.

1861-ben a Székelyföldön és Szászföldön élő emberek mindegyike parajdi sóval sózott, Orbán Balázs szerint. 1762-ben vette kezdetét a földalatti só bányászata, amely később az 1960-as években, jellemzővé vált gyógykezelést is lehetővé tette. A 80-as évektől már kezelési és látogatási részlegről is beszámolnak a források, mely részleget az úgynevezett „50”-szinten alakították ki, és a felszíntől számítva 120 méter mélyen helyezkedett el a föld alatt.

parajdi_sobanya2_eletso

A szpeleo-és klimatoterápiás ellátásra kialakított bányatermekig az autóbusz a bejárattól 1250 méter hosszú tárlón megy keresztül. Ide főszezonban 2500-3000 gyógyulni vágyó is ellátogat naponta.

Európa egyik legnagyobb sótartalékát őrzi a Parajdi Sóbánya, ahol a sótörzs 1,2 kilométer x 1,4 kilométer átmérőjű, enyhén ellipszis formájú, és a gyökere 2700 méter mélyről indul. Ez egyben azt is jelenti, hogy több száz évig bányászható kincset, esszenciális parajdi sót őriz. Nem csoda, hogy Erdély bőségének egyik legmérvadóbb feneketlen kincsesbányája.

parajdi-sokapolna-eletso

A parajdi sónak több neve van, de köztudott, hogy már a 15. századtól „székely sónak” becézték, ami egyben egy erdélyi tájegység, „Sóvidék” neve is volt. A vidék népe századokon át ebből élt, hiszen megélhetési forrást is jelentett számukra a bánya, azontúl, hogy az itt kitermelt só az egészségük és ételeik forrása is a benne található 84 féle ásványi anyagnak és nyomelemnek köszönhetően.

Forrás: Parajdi szállások

2 vélemény: “A parajdi só és a Parajdi Sóbánya története

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.