Melyik só támogatja az életem

és melyik árthat nekem?

 

Ahogy mindennek az alapját a szüleinktől, nagyszüleinktől lessük el, úgy az étkezéssel kapcsolatos „tudásunk” alapjait is a családi tűzhelynél szerezzük.  Annak idején a só használata nem vetett fel olyan kérdéseket felmenőink fejében, mint, amikkel napjainkban szembesülhetünk. Egyikünk emlékeiben sem élhet olyan kép, hogy a nagyi ránk szól: „Fiam, hányszor mondtam már neked, hogy ne a finomított sóval szórd meg az oldalast!” Vagy, hogy „csökkentened kellene a sófogyasztást„

Sőt, az elsózott étel ténye olyan pozitív képzetekkel vegyült, mint amilyen a szerelem. „Szerelmes a szakács, mert sós a leves.” Ezt napjainkban is meg-megjegyezzük egymásnak viccesen, ha véletlenül a kelleténél több só kerül az ételbe.

Nemrégiben azonban az orvostudomány pellengérre tűzte a mértéktelen sóbevitelt, mert bebizonyosodott, hogy ami kismértékben az életünket támogatja, nagyobb mennyiségben szív- és érrendszeri problémákat okozhat. És ez azért is van, mert nem mindegy, hogy milyen só kerül a szervezetünkbe!

Káros az asztali konyhasó, de miért?

Ennek elsődleges oka az, hogy nem csupán sót (NaCl) tartalmaz, de olyan káros összetevőket is, mint, amilyen a csomósodásgátló, a fehérítő, vagy a kálium.  Ennek ellenére a legtöbb háztartás polcain megtalálható, olcsó és könnyen beszerezhető. Mesterségesen előállított sóféle, aminek egészségkárosító hatásairól már több helyen és sokat olvashattunk. Valamennyi só közül a legkevésbé hasznos a szervezet számára. Nem tartalmaz értékes ásványokat, kizárólag ízesítés céljából alkalmazható.

Szerencsére az asztali só helyett ma már számos alternatíva kínálkozik, ha nem szeretnénk lemondani a só ízgazdagító erejéről. Felejtsük el a hagyományos sót, ami bizonyos mennyiségben meglehetős károkat okozhat a szervezetünkben, és részesítsük előnyben az olyan természetes sóféléket, mint amilyen a Himalája vagy a parajdi só.

Utóbbit nem csak azért ajánljuk jobban, mert az a szívünk csücske, de azért is, mert az előbbivel szemben nem csak bizonyos ételeket dobhatunk fel vele, hanem mindent.  Tapasztalatunk szerint a Himalája só enyhe mellékízzel ruházza fel az ételeket. (Persze van, aki ezért is szereti.)

Tény, hogy ezek a természetes sók még nagyobb mennyiségben is hasznosak a szervezet számára.

Amit érdemes tudni

a Himalája és a parajdi sóról illetve a köztük lévő különbségről

Himalája só

A Himalája a parajdihoz hasonlóan bizonyítottan az egyik legértékesebb sófajtának számít. A nevéből is kiderül, hogy a Himalája sóbányáiból nyerik ki, méghozzá kézzel. Az is nagyszerű benne, hogy semmilyen utólagosan alkalmazott ipari eljáráson nem megy keresztül. Mentes mindenféle szennyeződéstől és vegyi anyagtól. Évezredek alatt keletkezett a Föld legmagasabb hegyének gyomrában, hogy a mi gyomrunkba kerülhessen. 🙂 A parajdi sóhoz hasonlóan 84 féle ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz. A sóssága mellett plusz ízzel bír, ami nem hasonlítható máshoz.

Parajdi só

Valaha Hazánk kincse volt, amire méltán lehettünk büszkék. Erdélyben, a világszerte híres parajdi sóbányában még ma is bányásszák. A bánya Budapesttől kb. 600 kilométerre található, Romániában, Hargita megyében. Európa legjelentősebb sókészletét rejti.  A vidék nem véletlenül kapta a Sóvidék nevet, hiszen források támasztják alá, hogy már a római korban is működött itt bánya. A parajdi só világszerte az egyik legjobb minőségű sónak számít. 84 féle ásványi anyagban és nyomelemben gazdag, ezért egészségtámogató hatása közismert. Abszolút természetes, kellemes ízű só. Képes ízfokozó elem nélkül gazdagabbá tenni az ételek ízét.

Egy só, mint száz? Dehogy!
Írásunkból is jól kitűnik, hogy só és só között óriási lehet a különbség.
Érdemes ebben (is) válogatósnak, ha úgy tetszik, tudatosabbnak lenni.

Életsó, melyik sót válasszam?

Ha szeretné az asztali sót egészségtámogató parajdi sóra cserélni,

kattintson ide és rendelje házhoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.